2020. május 22., péntek

PARALLEL STÍLUS



Az 1960-as évek végén Hollandiából kiindulva 
forradalmian új virágkötészeti forma terjedt el,
 a párhuzamos elrendezés 




Ez a stílusirányzat megjelenésében, technikájában eltér az eddig ismertektől.

















A kompozíciók, a meghatározó vonalak





 függőleges, vízszintes, pontszerű

hangsúlyozásával, egy-két vonal megerősítésével jönnek létre. 

nem kell sokféle növény felhasználására törekedni











A virágok az alaphoz képest függőlegesen, a levelek vízszintesen állnak
kicsit megbontva ezzel az erőteljesen felfelé törő párhuzamos látványt

Ez természetesen nem jelent mértani pontosságot, 
de a készítmény felépítésén ez a vonalrendszer játssza a főszerepet

A pontszerű virágok, termések vizuálisan stabillá teszik a kompozíciót





A függőleges vonalak közvetlenül a vízszintes fedőrétegből emelkednek ki! 



A sok, egymással párhuzamosan elhelyezett alkotóelem 
nyugalmat, esetleg egyhangúságot sugallhat 

A vízszintesekkel vagy pontokkal meg nem tört függőlegesek, 
vagy a függőlegesekkel nem enyhített vízszintesek lehangoló hatásúak, 


kiegyensúlyozott viszonyuk viszont vizuálisan megnyugtató lehet.




Növényhasználat: 

Csak egyenes szárú, nem elágazó, szálas virágokat, egyszerű leveleket, egyenes ágakat használhatunk. 

A teljesség igénye nélkül pl: Kála, kardvirág, liátrisz, tulipán, gerbera, kurkuma, szálas rózsák, erőteljes szárú szegfűk, íriszek, díszhagymák, napraforgó, szarkaláb, levendula, egyéb szálas kerti virágok...
Gyékénybuzogány, egyenes tartású fűkalászok, gabonakalászok, nád, seprőzanót, zsurló, barkavesszők, egyszerű formájú levelek... stb

Szárazvirágokból is az elágazás nélküli, egyenes ágak, kalászok, nádak, pontszerű termések, virágfejek használhatóak.




A felhasználásra kerülő anyagok nem csak természetes megjelenési formájukban kerülhetnek felhasználásra, hanem ettől jelentősen eltérően is (pl. hajlítva, szögben megtörve: diagonál-parallel).










































Feladat: 
Parallel stílusú falikép készítés

 


Hozzávalók: 

-Képkeret, háttérnek kartonlap  

-kerti vagy réti virág, szárazvirág, termések


-vagy:
Száraztészta, magok 


Elkészítés:

Bármivel dolgoztok nagyon kell figyelni a párhuzamosságra. 
A függőleges és vízszintes  egyenesek csak 90°-os szöget zárhatnak be egymással. A pontszerű elemek tengelye is kövesse a vonalazottságot. 
A készítmény rendezett, szabályos, mértani jellegű. 


x

Csokorral ne kísérletezzetek, azt csak a gyakorlatban lehet megtanulni. 


..............




Az elküldött munkáitok fotói a következő posztban:




2020. május 16., szombat

VEGETATÍV STÍLUS





Természetes jellegű növénykompozíciók




Ez a kötészeti stílus, mint neve is tükrözi, a növények természetes megjelenési formáját, a természetben való elhelyezkedésüket hangsúlyozza. A kötészeti alkotások a természet egy-egy apró részletét jelenítik meg (imitálják), próbálják visszaadni a szemlélőnek.














Növényválasztás:

Csak olyan növényeket használhatunk fel hozzá, amelyek a kertben, a természetben találhatóak.
A hajtatott vágott virágok csak akkor kerülhetnek a kompozícióba, ha erősen hasonlítanak vad vagy kerti változataikra 
Festett élő- vagy száraz virág nem használható 

Fontos, hogy olyan virágok kerüljenek egy csokorba, amelyek életkörülményeiket tekintve is nagyjából azonos termőhelyről származnak.

Minden virágot, növényi részt úgy használunk fel, 
ahogy azok a természetben előfordulnak! 


A virágok állását, az ágak hajlatát, a füvek ívelését nem szabad megváltoztatni, az összeállítást kell úgy kialakítani, hogy természetes formájukban érvényesülhessenek!

















Ebben a természetes elrendezésben csak az aranymetszés szabálya tesz rendet, leginkább aszimmetrikus alkotásokat hozva létre
Eszerint a növények három szinten helyezkednek el:

A legmagasabbak a fák, ágak, magas bokrok

              A középső szint a cserjék, magas virágok 

                              Az alsó szint az alacsonyabb virágok, zöldek 

Mindez a nulladik szinten, a talajszinten foglal helyet




Az összeállítást az alap elkészítésével kezdjük, amire nyugodtan tehetünk 
mohát, zuzmót, ágakat, leveleket, kúszónövényeket, terméseket, hogy a stabilitást megteremtsük. Ezután folyamatosan építsük fel a kompozíciót!  


Minden növény ott helyezkedik el, ahol a természetben is lenne. 

Ezekhez a készítményekhez nem használunk dekorációs kellékeket, hiszen az a természetességet zavarná meg! De használhatunk kavicsokat, csigaházakat, kagylókat, zuzmót, minden természetazonos kiegészítést (pl. fészek,tojás...)




Ezt a stílust alkalmazzuk az évszakokat kifejező virágtálak összeállításánál






TAVASZ






















NYÁR












































                ŐSZ










TÉL


 


A kompozíciónak nincs súlypontja, de minden virágszár töve kissé összetart. 
Olyan, mint egy kiültetés, egy kis természet-imitáció. 

A virágszárak keresztezhetik egymást, de egy pontból nem „nőhetnek” ki. A természetesség látszatát kell keltenie a készítménynek.





























Figyelem! 
"a természet nem ismeri a szimmetriát!"
























Falikép készítés

 kerti vagy réti virágból: berakott
szárazvirágból: ragasztott


Hozzávalók: 

Képkeret, kartonlap   
(vagy Váza, csirkeháló, kavics)
  • vagy mezei vagy kerti virágok, füvek, ágak, moha, növényi részek stb.
  • vagy natúr, festetlen szárazvirágok, termések, zuzmó... 
  • (sajnos a selyemvirágok nemigen természetszerűek)
Esetleg ragasztó 

Elkészítés:

Megszedjük a virágokat (pl. kiránduláson vagy kutyasétáltatás közben) és vízben jól felszívatjuk.
(szárazvirágokkal nincs semmi előkészület, rögtön dolgozhatunk velük)

A  berakott kép úgy kezdődik, hogy keresel otthon egy félredobott, használaton kívüli régi faliképet (pl.6 bájos kiscica, giccses tájkép, megfakult szentkép, ősrégi diploma... stb). A keretből kivarázsolod a papírt és az üveget, teszel a helyükre egy kartonlapot és máris dolgozhatsz. 













A kereten belül, a stílusnak megfelelően rakosgatod a növényeket, és amikor megelégszel az eredménnyel, akkor lefényképezed. Nem kell odaragasztani! 




Ha gondolod, ugyanabból az anyagból újabb variációkat is kirakhatsz... csak a stílusjegyeket helyesen alkalmazd
(Ne felejtsd el a munka végén újra vízbe tenni a virágaidat!)

A tűzött kompozíció vázában a legstabilabb. 
Lehetőleg ne átlátszó üvegvázát használj ehhez, inkább egyszínű, nem mintás porcelánt vagy kerámiát.
A vázába először egy enyhén meggyűrt csirkehálót szorítasz (megfordítva se essen ki), aztán, ha élő virág, akkor előbb vizet öntesz bele, ha szárazvirág, akkor semmit, legfeljebb ha nagyon billeg a kompozíció, akkor némi kavicsot... A csirkeháló szépen helyén tartja majd a virágokat. 
(Most gyakorlásként, egyszerűen csak homokkal is feltöltheted és abba tűzdelheted a dolgokat)... 





..............




Az elküldött munkáitok fotói a következő posztban: